Vagyonbiztosítás

A vagyonbiztosítás legfőképpen olyan, mint a magánszemélyeknél a lakásbiztosítás. A vagyonbiztosítás megkötése a gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek érdekében áll főként.
A vagyonbiztosítás azon biztosítási forma, melyet a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 548-558.§-a szabályoz, az alábbiak szerint:
A vagyontárgy megóvásában érdekelt köthet csak vagyonbiztosítási szerződést, illetve az érdekelt személy javára köthető. A Ptk 549.§-a kimondja, hogy a biztosítási összeg maximálisan annyi lehet, amennyi a biztosított vagyontárgynak a valódi értéke, így az ezen felül való biztosítás semmis lesz. Ez alól van némi kivétel, melyet a második bekezdés szabályoz, miszerint a valódi értéket meghaladóan is lehet vagyonbiztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értékére, vagy helyreállítására, illetve újonnani állapotában való beszerzésének értékéig. A szerződő a biztosított vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez mindenképpen szükséges. (557.§)

Abban az esetben, ha a vagyonbiztosítási szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet, és így a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen lesz felelős. (550. §)

Amennyiben az esedékes díjat csak részben fizeti be a biztosított a biztosító felé, akkor a biztosító kötelezettségvállalása a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn, míg a biztosítási összeg változatlan marad.

Lehetséges az az eset is, amikor a biztosítási összeg a vagyontárgy értékét nem éri el, vagyis alulbiztosított a vagyontárgy, ilyenkor a biztosító szintén arányosítást alkalmaz, vagyis a kárt olyan mértékben téríti meg, ahogyan az a biztosított vagyontárgy értékéhez aránylik, feltéve, hogy másként ne állapodtak meg.
Ha káresemény történik, és a biztosító fizet, akkor a biztosító kártérítés-vállalása csökken a kifizetett kártérítés összegével, így ha azt akarjuk, hogy a biztosító költség-vállalása továbbra is változatlan összegben fennálljon, kénytelenek leszünk a fizetendő vagyonbiztosítási díjat kiegészíteni. Ezt a szabályt a balesetbiztosításnál és kötelező felelősségbiztosításnál nem lehet alkalmazni. (554.§)

A vagyonbiztosításnál felmerülő káreseményekre is érvényesül a kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó szabály, mint ahogyan az általában a káreseményekre jellemző, vagyis, a biztosított köteles enyhíteni, míg a biztosító megállapodhat a biztosítottal, hogy az milyen kármegelőzési és kárenyhítési teendőket köteles megtenni mind a kár bekövetkeztének elkerülése érdekében, mind a már bekövetkező kár következményeinek enyhítése érdekében.

A biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülése:
A biztosító káresemény bekövetkezése után nem köteles fizetni a biztosítottnak, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetőleg a szerződő fél; vagy velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk; illetve a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai; a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták, amennyiben azok vezető állásúak, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelése feladatkörükbe tartozik.

A kár bekövetkezte után a biztosító lép a biztosított helyébe, vagyis, ő követelheti a károkozótól a kár megtérítését, és gyakorolhatja a jogait, kivéve, ha a kárért felelős személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója.
A biztosító még azt is megteheti, hogy a megkerült, korábban elveszett vagyontárgyat megtartja, és a kártalanítási összeget pedig visszafizeti a biztosított részére.

A vagyonbiztosítás felmondása: A Ptk. 551. §-a alapján
a határozatlan időre kötött szerződést a felek bármikor felmondhatják és a felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
Amennyiben a szerződés 3 évnél hosszabb időtartamra szól, csak ezt követően mondható fel, azonban a felek megállapodhatnak, hogy a lejárati idő előtt is felmondható legyen a szerződés.
A vagyonbiztosítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel lehet felmondani.

Tartamengedmény: Hosszabb időtartamra megkötött vagyonbiztosítási szerződés esetében a biztosító erre a hosszabb időszakra való tekintettel nyújthat a biztosítottnak díjkedvezményt is, ez a tartamengedmény. Ha a biztosított ezt a vagyonbiztosítást a meghatározott hosszabb időszak vége előtt felmondja, akkor köteles a díjkedvezményt visszafizetni. Ugyan ez a helyzet akkor is, ha a biztosított a díjat nem fizeti, és emiatt szűnik meg a vagyonbiztosítási szerződése idő előtt.

A vagyon biztosítás esetkörei és kiegészítő biztosítások: tűz- és elemi kárbiztosítás; pénz- és értéktárgy vagyonbiztosítás; betöréses lopás és rablásbiztosítás; üzemszünet biztosítás; géptörés, gépszerelés, számítógép vagyonbiztosítás;

Létezik a vagyonbiztosításnak egy elég gyakori esete, a társasház biztosítása, vagyis a társasház alapító okiratában meghatározott, a társasház közös tulajdonában lévő berendezési és felszerelési tárgyakra, helyiségekre kötött vagyonbiztosítás. A társasházat tűz robbanás, jégverés, beomlás, vízvezetés-törés, és még sok más esetre is biztosítani lehet és szokás, ami még egyéb biztosításokkal is kiegészíthető, mint például a kaputelefon rongálás, lopás, liftrongálás, bejárati ajtó rongálása, szemeteskonténer rongálás, kerti dísznövények rongálása.